Írország egyik leghíresebb turista látványosságát, Blarney várát egészen fantasztikus mítoszok és legendák övezik. Ha a legendák igazat szólnának, akkor a várban található Blarney-kő lenne a legfontosabb kődarab a történelemben. 

A követ, amely Írország egyik legsikeresebb turista célpontjává tette a várat, 1446-ban helyezték el ott. A legenda szerint, aki megcsókolja a sziklát, ékesszólóvá válik és birtokába kerül a hízelgés művészetének. 

A legenda szerint, aki megcsókolja a sziklát, ékesszólóvá válik és birtokába kerül a hízelgés művészetének

Azt sajnos senki nem tudja pontosan honnan került oda ez a különös kő. Valószínűleg az egyértelmű történelmi háttér hiánya adott teret a különféle fantáziadús, helyenként mitologikus, néhol meg egyszerűen hajmeresztő magyarázatoknak. 

Az egyik híres történetben Clíodhna istennő és a vár építtetője, Cormac Laidir MacCarthy szerepel. A történet szerint a várúrnak nagy volt az aggodalma egy peres ügyben, attól tartott, hogy a bíróság ellene fog ítélni. Ezért aztán Clíodhna istennőhöz imádkozott, hogy segítse meg szorult helyzetében. Az istennő azt tanácsolta neki, hogy csókolja meg az első követ, ami az útjába esik reggel a tárgyalásra menet. MacCarthy így is tett, majd azt vette észre, hogy a csókkal az ékesszólás birtokába került. Meg is nyerte az ügyét a bíróságon. Ennek örömére a követ a vár falának mellvédjébe helyeztette.

 

Egy másik, a kőhöz kapcsolódó történet egyik szereplője I. Erzsébet királynő.  A királynő azt szerette volna, ha az ír nemesek a tőle kapott jogosultság révén birtokolnák a földjeiket. Cormac Tiege McCarthy, Blarney akkori ura képes volt a királynő kedvére tenni az ügyben anélkül, hogy a földek tulajdonjogait tényleges átadta volna neki. Vannak, akik úgy gondolják, hogy egy ott élő öregasszony emlékeztette a várurat a kő különleges erejére és annak segítéségével tudott olyan ékesszóló lenni a királynővel, mások viszont úgy vélik, Cormac egyszerűen elég okos volt ahhoz, hogy az uralkodó megsértése nélkül meg tudott oldani egy ilyen kényes ügyet. 

A Blarney vár hivatalos weboldala szerint egy vízbefulladástól megmentett boszorkány árulta el a kő titkát a MacCarthy-knak, ezzel köszönve meg nekik, hogy megmentették az életét. 

Blarney Castle.
Forrás: Tourism Ireland.

Van egy olyan verzió is, amely szerint a kő egy ideig Skóciában volt. Az, hogy miképp került Skóciába, egy külön történetszál, amely visszanyúlik egészen Jeremiás prófétáig. Eszerint a kő eredetileg a Mózes első könyvében szereplő Jákobé volt, és Jeremiás próféta hozta Írországba. Ott elöször Lia Fail, vagyis a ’végzetes kő’ néven jóskőként használták a trónhoz, aztán pedig ez a kő lett Szent Columba párnája a halálos ágyán. Ezután a követ Skóciába vitték. 1314-ben Cormac McCarthy 5000 katonát küldött I. Róbert skót király segítségére az angolok elleni Bannockburn-i csatába. Sokan úgy vélik, hogy a kő a skót királyok koronázási kövének, a végzet kövének egy része, amelyen az első skót királyt megkoronázták 847-ben. Úgy tartják, hogy a követ Írországnak ajándékozták, cserébe a Bannockburni-i csatában nyújtott segítségükért. A modern technológia viszont nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy a kő nem Írországból ered. 

1897. Image: National Library of Ireland.

Vannak, akik azt mondják, hogy a kő a keresztes hadjáratokkal került vissza Írországba, eredetileg pedig Ezel köve volt, az a kő, amely mögé Dávid rejtőzött a Bibliában, Jonatán tanácsára, Saul elől. Ebből a kőből lett aztán Blarney köve. Még ennél is meredekebb az a verzió, miszerint Blarney köve ugyanaz a kő, amelyből Mózes vizet fakasztott Izráel népének, miután kiszabadultak az egyiptomi fáraó rabszolgaságából. 

Ezekből a történetekből látszik, hogy minél több van belőlük, annál jobb, az sem baj, ha egyik másik egészen hihetetlen. Az emberek kedvelik a fantasztikus történeteket, különösen akkor, ha gyönyörű régi épületekhez, lélegzetelállító tájakhoz kapcsolódnak, amelyeket meglátogatva ők is úgy érezhetik, egy kicsit közelebb kerülnek az élet misztikus, varázslatos oldalához. 

Via Irish Central