Az írek fele állítja, hogy pszichológiai szempontból komolyan megviselte a gazdasági válság. Hétből egy ember még az öngyilkosságot is fontolóra vette.

Nem múlt el nyomtalanul a 10 évvel ezelőtti, súlyos gazdasági válság. Az írek több mint fele komoly mentális egészségügyi hanyatlásról számolt be ennek eredményeképpen – áll egy új felmérésben.
Azok közül, akik úgy érezték, a válság súlyos hatással volt mentális egészségükre, 17 százalék nyilatkozta, hogy „jelentősen” romlott az állapota, 14 százalék pedig közölte, hogy az öngyilkosság is megfordult a fejében.
Az összeomlás által érintettek 40 százaléka alvászavarokról számolt be, 28 százalékuk pszichológus szakember segítségét kérte. A megkérdezettek egyharmada azt mondta, mentális egészsége hatással volt arra, hogy hatékonyan kezelje gazdasági problémáit.
A nemzeti felmérés 1000 emberrel készült és az Amarach Research, valamint a SilverCloud mentális egészség technológiai vállalat készítette a 2008-as válság tizedik évfordulójára.

Dr. Derek Richards, aki a kutatást vezette, elmondta: amikor a mentális problémák gazdaságiakkal társulnak, a „képesség képtelenséggé válik”. Ez egy ördögi kör, hiszen az anyagi gondok stresszt, szorongást okoznak, amely azonban a szenvedő alanyt abban is meggátolja, hogy pénzproblémáit helyesen kezelje.

„Az a fajta viselkedés, amelyet ilyenkor tanúsítanak – például bankszámla-nyitás, segítségkérés – túlságosan megterheli őket.”
David Hall, az ír jelzálog-hitelezők szervezetének vezetője, amely a póruljárt háztulajdonosokat segíti, elmondta: ők maguk is végeztek egy ilyen tanulmányt pár éve. Kiderült, hogy az emberek jó része meg akarta ölni magát a jelzálogproblémák miatt.
„Az egyetlen és legnagyobb napi kihívás az emberek mentális egészsége – mondta. – Több olyan kliensünk is volt, aki valóban öngyilkos lett.”

Hozzátette: ezek a gondok nemcsak azt az embert érintik, akié az adósság. „Mindez hatással van a családja mentális egészségére, jelenlegi fizikai állapotukra és a kapcsolataikra is.”
David Hall szerint a kormány, az egészségügyi szolgálat és a bankok sem vették figyelembe a gazdasági válság mentális egészségügyi következményeit, bár számos bankár és szakértő elismerte, hogy ez a legnagyobb probléma. „Jelenleg is két ember van, akik öngyilkosok akartak lenni – az egyikük még kórházban, a másikat már kiengedték” – árulta el Hall. Mint mondta, harcolnia kell a bankokkal, hogy ne hívjanak fel olyan embereket az adósságuk törlesztése miatt, akik éppenséggel most akarták eldobni maguktól az életüket.

A SilverCloud kutatása szerint azon emberek 57 százaléka, akik valahogy túltették magukat a válság időszakán, azt mondja: generációjukat jóval pesszimistábbá tette ez az időszak.
A felmérésben részt vevő válaszadók 66 százaléka egyébként úgy gondolja, a pénzügyi intézeteknek biztosítaniuk kellene érzelmileg is támogató szakembereket, akik segítenek az érzékeny, kiszolgáltatott és stresszes klienseknek anyagi problémáik közepette. Ebből nemcsak az ügyfelek szereznének előnyt, hanem maguk a bankok is – hívta fel a figyelmet dr. Richards. Rámutatott, hogy a kutatás szerint az alkalmazottak egészségét támogató vállalkozások nagyobb sikert érnek el.
„Szükséges, hogy a pénzügyi intézetek az embert nézzék és különösen figyeljenek azokra, akik  anyagi nehézségekbe ütköznek” – emelte ki dr. Derek Richards. Hozzátette: az intézeteknek meg kéne érteniük, hogy nemcsak ügyfelük problémája, ha gond van, hiszen a kliens nem képes visszafizetni az adósságait, ha mentális egészségügyi gonddal küzd.
B.A.
Forrás: