Veszély jelzéseket azonosítottak írországi kutatók, melyek kellően hatékonyak ahhoz, hogy immunválaszt váltsanak ki egy csecsemőnél.
Igen érdekes felfedezésre jutottak ír kutatók. A szakemberek felfedezték, hogy az újszülöttek a felnőttekétől különböző immunválasz-rendszerrel rendelkeznek – abban az időszakban, amikor a babáknak meg kell kapniuk az első oltásokat, ez sokat könnyít a helyzetükön és többszörös emlékeztető vakcinákat sem tesz igazán szükségessé.

A Crumlini Miasszonyunk Gyermekkórházhoz csatlakozó TCD Orvosi Iskola, a Nemzeti Gyermek Kutató Központ (NCRC) kutatói „veszélyjelek” osztályaként azonosítottak bizonyos jelzéseket, melyek kiemelkedően hatékonyak a csecsemők immunválaszának kiváltásában.

Mivel ebben a korai életszakaszban a fertőzés a leggyakoribb halálok, az oltás a leginkább hatékony beavatkozás ezen fertőző betegségek megakadályozásában.
Az újszülött babák nem reagálnak mindig optimálisan a legtöbb vakcinára – azért, mert immunrendszerük fejletlen – mondta el dr. Sarah Doyle, az NCRC kutatója.

Emiatt az immunizációt az első 13 hónap utánra időzítik – hogy az egybeessen a csecsemők immunrendszerének érésével. Így azonban marad egy „ablak”, amely lehetőséget ad a babák érzékenységére, hiszen ilyenkor fogékonyabbak lehetnek az oltás által megelőzhető fertőzésekre, különösen az olyanokra, mint az MMR – ezt csak a gyermekek 1 éves korában adják be.
Dr. Doyle elmondta: az vakcináknak két fő összetevőjük van, egyik közülük az ún. adjuváns. Ezek az adjuvánsok a veszélyjelek, melyek az immunrendszert arra instruálják, hogy reagáljon a fertőzésre – mely az oltás esetében a baktériumok vagy a vírusok gyengített, inaktív formája vagy fragmense.

Az adjuváns kritikus fontosságú, nemcsak az immunrendszer működésbe hozása szempontjából, hanem azért is, mert meghatározza a válasz típusát, amely a legjobban alkalmazható az adott fertőzésnél.
„Számos adjuváns, melyeket a mai oltásokban használnak, felnőttekre lett kifejlesztve, pedig a csecsemők és gyermekek nem egyszerűen kicsi felnőttek – az ő immunrendszerük másként reagál, mint egy nagykorúé” – hangsúlyozta dr. Kiva Brennan, a TCD munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Mindennek eredményeként a vakcinák hatékonyság-javításának kulcsa olyan adjuvánsok kialakítása, amelyek speciálisan az újszülöttek immunválaszát célozzák meg, ösztönzik akcióra.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a mikrobiom kialakulása – ezek természetes mikróbák, melyek többnyire a belekben élnek – kritikus lépés egy baba fejlődése során, amikor a bélben és a bőrön levő „jó baktériumok” létrejönnek és elkezdenek működni. Ma úgy tudjuk, az újszülötteknek még nincs olyan erős immunválaszuk, hogy a jó baktériumok általi kolonizációkat lehetővé tegyék”

– tette hozzá dr. Brennan.

A kutatók úgy vélik: a pici babák sokkal robosztusabb immunválaszt tartanak fenn a vírusokkal szemben. Ezen elmélet feltárásával adjuvánsok olyan osztályát fedezték fel, melyek speciális szenzorokat aktiválnak, s ezek kritikus fontosságúak a választ illetően: igen erős immunválaszt nyújtanak, amikor más mikrobiális fertőzések lehetősége merül fel.
Dr. Doyle hozzátette: ezek a szenzorok normális esetben vírusos fertőzésre aktiválódnak és irányítják az immunrendszert: távolítsa el a vírusos fertőzést. Ezen hatékony vírusellenes immunválaszok segítenek a célzott adjuvánsok megtervezésében, melyek használhatók lesznek gyermekek oltásaihoz, a teljes mértékben funkcionális immunválasz közvetlen aktiválásával.
A Gyermekorvosi és Kutatási Alapítvány megerősítette, elkötelezte magát a további kutatás finanszírozására ezen a területen.

„A gyermekorvosi kutatások súlyosan alulfinanszírozottak Írországban. A teljes orvosi kutatások mindössze 2 százaléka foglalkozik ezekkel. Az alapítvány által nyújtott finanszírozás elengedhetetlen, a kutatások eredménye pedig több százezer kisgyerek életére lehet hatással”

– mondta dr. Sarah Doyle.
A tanulmányban egyébként a Holles Street-i Országos Anyasági Kórház és a Crumlini Miasszonyunk Gyermekkórházban tartózkodó gyermekek és szüleik vettek részt.

B.A.

Forrás: Irish Times