Biciklis vagy autós kirándulás Írország egyik legszebb vidékére, West Cork-ba.

Az Irish Centralon jelent meg a napokban Leon O’Cathasaigh írása, amelyben csodálatos utazásra buzdít Írország egyik legszebb vidékére, West Cork-ba. Írása és a képek alapján egyáltalán nem meglepő, hogy West Cork-ot a csodák helyének nevezi.

A lenyűgöző országrész ott kezdődik, ahol a déli partvonal nyugat felé kanyarodik. Sűrűn csipkézett tengerpartok, öblök, félszigetek és a hegyvidék látványán keresztül sejlik fel a földtörténeti korok és számtalan generáció történelme által formált különleges hely, ami sajátos egyéniséget ad az ott élő embereknek is. Itt utazni nem pusztán azt jelenti, hogy fizikailag mozgásban vagyunk, itt az elménk is utazik. A szél és a víz által folyamatosan változik a táj árnyalata, textúrája, mindig más és más arcát mutatja a vidék.

Hét csodálatos helyet választott ki útja során, az első közülük Írország legdél-nyugatibb pontja, Mizen Head.

Ide Ballydehobból Schullon keresztül a Kilmore félszigeten át vezet az út. A hegyfokot Barleycove szélesen elnyúló tengerpartja felől közelíthetjük meg, egy kanyargós kaptatón, amin elég komoly munka feltekerni, de nem lehetetlen. Az autósok is lassan vezetnek, mindenki ügyel a biztonságra.

Mizen Head látogatói központja a régi jelzőállomáson és a világítótoronyban van, ahol lélegzetelállító képet kaphatunk a tengeri életről.

Néhány épület a nagy sziklaszigeten található, ahová egy gyönyörű gyaloghídon át vezet az út.

Ezen a hídon kaphatunk egy kis ízelítőt abból, milyen az, amikor az Atlanti óceán hullámai a parthoz csapódnak. Táblák figyelmezetnek arra, hogy a híd rossz idő esetén nem használható. Nem véletlen az óvatosság. Itt a szél, a hullámok és az időjárás vad és veszélyes lehet.

Fastnet világítótorony

Tiszta napokon a Fastnet Szikla a jellegzetes világítótornyával nyolc mérföldre ellátszik a tengeren. A sziklát Írország könnycseppjének is szokták nevezni, mert ez volt az utolsó darab ír föld, amit láthattak azok, akik elhajóztak az óceánon. Sokan közülük ekkor láttak utoljára hazájukat.

Kelta Vándort is megihlette ez a hely, ekképpen írt róla.

A parti úton visszamehetünk Ballydehob-ba, majd onnan a Roaringwater Bay-n keresztül eljutunk Skibbereen városába.

A város mindig is híresebb volt, mint ahogy arra adottságai feljogosították volna. Ez az egyszerű tengerparti piacváros tartogat pár érdekes meglepetést. 1857-ben alapították a város újságját, a Skibbereen Eagle-t, ami azzal a nyilatkozatával vált híressé, hogy ‘rajta tartja az oroszokon a szemét’. Az újság alapítója, Frederick Potter azért hozta létre a lapot, hogy a helyi arisztokratákat ellássa olvasnivalóval.

Potternek komoly elképzelései voltak a világ ügyeit illetően, és jóval az ENSZ vagy a nagy hírügynökségek megjelenése előtt ő a jó kilátást biztosító West Cork-ból figyelte a világ eseményeit. Aztán ott van a helyi evezősklub és az O’Donovan testvérek, Paul és Gary fantasztikus teljesítménye, amivel ezüstérmesek lettek a 2016-os olimpián. A széles és lassú folyású Ilen folyó összeköti a várost a tengerrel és kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy az evezőseik a világ legjobbjai között legyenek.

Skibbereen után ha dél felé haladunk, meglátogathatjuk Baltimore kikötőjét, Cape Clear -t és Sherkin Island-et.

Cape Clare

Baltimore-ban mindig nagy a nyüzsgés, hiszen innen indul útnak sok vitorlás, komp és halászhajó. Egy rövid kompozással átmehetünk Sherkin Island-re, ahol jókat lehet bóklászni a füves gyalogutakon, lehet teázni vagy sörözni a helyi kocsmákban.

Cape Clear szigete egy kicsivel messzebb van, ha ide is szeretnénk eljutni, akkor érdemes előtte megnézni az időjárás előrejelzéseket, hogy biztonságos e átkelni a szigetre.

Baltimore után megindulhatunk délre a part mentén Castletownsend felé, ami egy csodálatos biciklis útvonal. Itt nincs folyamatos part menti út, sok folyótorkolatot kell elkerülni a szárazföldön. Bármerre is kerüljünk, vétek kihagyni Lough Hyne-t.

Loug Heyne
Fotó:daft.ie

Ez Írország egyetlen tengeri tava, és mint ilyen, természetvédelmi terület, gyönyörű sétaösvényekkel és pazar kilátással. A tetején egy szűk résztől eltekintve a tó teljesen el van vágva a tengertől. A tó vize inkább sós, mint édes víz, saját ökoszisztémával és élőhelyekkel rendelkezik.

Castetownsend a máig itt élő Townsend családról kapta a nevét, ők építették a város nevében szintén szereplő kastélyt, ami ma is csodálatosan fest. Itt kiváló helyi éttermekben frissíthetjük fel magunkat egy korsó Guinness-el és egy tengeri ebéddel.

Castetownsend

Tovább haladva az úton Union Hallba és Glandore-ba érkezünk. Ez a két hely pontosan egymással szemben áll egy nagy torkolat körül, amely Leap városában csúcsosodik ki. Az egyik oldalon van Union Hall, mozgalmas halászkikötőjével.

Glandore Harbour West Cork

A kikötő a térség egyik meghatározó gazdasági szereplője. Szemben vele, a furcsa Poulgorm hídon túl pedig a ragyogó Glandore terül el, a maga pompázatos házaival és nyaralóival. Tiszta időben gyönyörű a kilátás, nagyon kellemes időtöltés kávét szürcsölgetni egy padon és elmélkedni West Cork csodálatos helyeiről.

Mizen Head, Skibbereen, Baltimore és a szigetek, Lough Hyne, Castletownsend, Union Hall és Glandore bejárhatók egy rövid autós kirándulás alkalmával is, nem csak biciklivel. Minden helynek sajátos karaktere van, amit a tenger és a képzelet formált különlegessé és felejthetetlenné.

Aki teheti, utazzon el West Corkba!

Ha pedig egy jó csapat tagja szeretne lenni …