Ha azt halljuk, hogy ’ír-amerikai’, akkor jó eséllyel eszünkbe jutnak az amerikai katolikusok, Kennedy elnök, a Szent Patrick napi felvonulás vagy az ír büszkeség. Pedig az ír-amerikai kötelék sokkal mélyebb, mint azt elsőre gondolnánk. 

Tudtad például, hogy az első ember, aki Kolombusz hajójáról amerikai földre lépett, ír volt? És azt, hogy az első amerikai nő, aki űrsétát tett, szintén ír-amerikai volt? 

Pár éve, július 4.-e alkalmából az Irish Central 10 kevéssé ismert, helyenként valóban meglepő ténnyel emlékezik meg az írek Amerikában elért sikereiről és hatásáról. 

1. Az első ember, aki Kolombusz Kristóf hajójáról amerikai földre lépett, ír volt. 

Kolombusz legénységének számos ír tagja volt, közülük is kiemelkedik Patrick Maguire, aki 1492-ben az első ember volt a legénységből, aki a hajóról leszállva Észak-Amerika földjére lépett. 

 2. Legalább 15 amerikai elnök bizonyítottan ír származású volt.

Úgy vélik, hogy az amerikai elnökök több mint 40 százaléka rendelkezik ír gyökerekkel, közülük 15-en bizonyítottan ír származásúak. A leginkább ír elnök Andrew Jackson és James Buchanan volt, mindkettőjük szülei Írországban születtek. Ha érdekel a többi ír felmenőkkel rendelkező amerikai elnök, erre a linkre kattintva megtalálod őket. 

  3. Az első tábornok, aki életét vesztette az amerikai függetlenségi háborúban, ír volt. 

Néhány történész úgy véli, hogy a dublini származású Richard Montgomery volt az első tábornok, aki csatában halt meg a függetlenségi háborúban. Montgomery harcolt a brit hadseregben a francia és az indiai háborúk idején, majd később csatlakozott az amerikaiak függetlenségi háborújához. Montgomery-t, aki a kontinentális hadsereg dandártábornoka volt, a kanadai invázió során, 1775-ben a Quebec-i csatában ölték meg. Az Egyesült Államok többféle módon állított emléket a tábornoknak. Az amerikai haditengerészet több hajóját is róla nevezte el USS Montgomery-nek. A philadelphiai Fairmount Park-ban szobrot állítottak neki és az országban számos iskola viseli az ír tábornok nevét. 

 4. A Függetlenségi Nyilatkozat három aláírója Írországban született

A Függetlenségi Nyilatkozatot 1776. július 4.-én írták alá, összesen 56-an. Ebből 48-an amerikai kolóniákon születtek, a nyolc külföldi születésű férfi közül hárman írek voltak. Az amerikai függetlenségi háború ír hazafijai név szerint: James Smith, Észak-Írországból, a kontinentális kongresszus tagja, a Pennsylvania Militia ezredese;  George Taylor, a kontinentális kongresszus és az egyeztetési bizottság tagja; Matthew Thornton, szintén a kontinentális kongresszus tagja és a New Hampshire-i Militia ezredese. 

5. A Fehér Ház építésében is részt vettek írek.

A Fehér Házat egy már létező épület nyomán egy ír építész, James Hoban tervezte. De az írek nem csak a tervezésben, hanem a kivitelezésben is részt vettek. Különböző hátterű ír bevándorló munkások vezették az elnöki lakhely felépítését, az ír munkások részt vettek a kőművesmunkában és a homlokzat elkészítésében is. 

6. A Fehér Háznak van egy ikertestvére Írországban.

Azt sokan tudják, hogy a Fehér Házat az ír James Hoban tervezte, azt viszont kevesebben, hogy az épületnek van egy ír ikertestvére. A Kilkenny-ben született Hoban Dublinban végezte az építészeti tanulmányait. Úgy vélik, hogy a Fehér Ház terveit a dublini Leinster House alapján készítette el. Az épület a György korabeli stílus jeles képviselője, amely ma az ír parlamentnek, a Dail Éireann-nak ad otthont. 

7. Egy vak ír zeneszerző írta az amerikai himnuszt.

A ’Star Spangled Banner’, vagyis az amerikai himnusz szerzőjeként az 1750-ben született angol zeneszerzőt, John Stafford-ot jegyzik, de maga a dallam a híres ír hárfaművész, a vak Turlough O’Carolan zenéjére épül, aki a függetlenségi háború előtt 35 évvel halt meg. Őt Írország nagy nemzeti zeneszerzőjének tartják, de az ír-amerikaiak közül sokan vélik úgy, hogy az amerikai himnusz valójában az ő érdeme. 

8. A függetlenségi háború idején Írország népessége kétszer akkora volt, mint Amerikáé.

Ma Írország egy kis országnak számít, méretét és lakosságát tekintve egyaránt, a maga 84421 km2-vel és közel 6 millió főjével. Csak New York City-ben 8 millióan élnek, ami ugye 2 millióval több, mint Írország összlakossága. A kétezres évek környékén 60-szor többen éltek az USA-ban, mint Írországban. Nehéz elképzelni, de amikor Amerika elnyerte a függetlenségét, Írországban kétszer annyian éltek, mint Amerikában, és ez így is maradt az 1800-as évek jelentős részében. 

9. Egy ír ember az amerikai haditengerészet ’atyja’.

A Wexford megyei születésű John Barry-t tartják az amerikai haditengerészet, az American Navy atyjának. Barry-t 1775. december 7.-én nevezték ki a kontinentális haditengerészet parancsnokának. Ő és legénysége nyerte meg a függetlenségi háború utolsó haditengerészeti csatáját Cape Canaveral partjainál 1783. március 10.-én. 

10. Az első amerikai nő, aki űrsétát tett, ír-amerikai származású volt. 

A New Jersey-i Paterson-ban született Kathryn Dwyer Sullivan, a NASA űrhajósa volt az első amerikai nő, aki sétát tett az űrben. Sullivan három Space Shuttle küldetésen is részt vett, tagja az Astornaut Hall of Fame-nek, az űrhajós hírességek csarnokának.