Ezen a napon világszerte a nőket ünneplik. De vajon tudjuk, hogyan jutott el a világ oda, hogy legyen egy nap, ami a nőkről, a nők társadalmi helyzetéről, jogairól szól? Ma a #metoo mozgalom váratlan, de nagyon is időszerű előretörésével talán nem árt tudnunk, mikor kezdték el hallatni a nők a szavukat és hogyan küzdöttek meg azért, hogy ők is a társadalom teljes jogú tagjai lehessenek.
Az ENSZ volt az a szervezet, amelyik hivatalossá tette a Nemzetközi Nőnapot, az ő honlapjukon a következőket olvashatjuk:

A Nemzetközi Nőnapot a világ számos országában ünneplik március 8.-án, hogy elismerjék a nők eredményeit, sikereit, nemzeti, etnikai, nyelvi, kulturális, gazdasági vagy politikai hovatartozástól függetlenül. A Nemzetközi Nőnapot a 20. század fordulóján végbement észak-amerikai és európai munkásmozgalmaknak köszönhetjük.
A kezdetek óta a Nőnap a fejlett és a fejlődő országokban egy új globális dimenziót jelentett a nők számára. A növekvő nemzetközi női mozgalom, megtámogatva négy, nőkkel foglalkozó ENSZ tanácskozással segített előmozdítani a nők jogait, politikai és gazdasági életben betöltött szerepüket és hozzájárult ahhoz, hogy ezekről világszerte megemlékezhessünk.

Időrendben a következők történtek:

1909: Az első Nemzetközi Nőnapot az USA-ban tartották február 28.-án az Amerikai Szocialista Pár javaslata alapján. Ezzel a nappal szerették volna tiszteletüket kifejezni azok a ruhaiparban dolgozó nők iránt, akik 1908-ban sztrájkkal tiltakoztak a rossz munkakörülmények ellen.

1910: A Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé hívta életre a Nemzetközi Nőnapot, hogy támogatását fejezze ki a női jogokkal kapcsolatos mozgalmak felé, különös tekintettel arra, hogy a nők választójogot kaphassanak. A javaslat egyértelmű sikert aratott a 17 országból érkezett több mint 100 női résztvevő körében, akik között ott volt az a három nő is, akiket Finnországban parlamenti tagoknak választottak. A Nőnaphoz ekkor még nem rögzítettek fix dátumot.

1911: A koppenhágai kezdeményezés eredményeként Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban is megtartották a Nőnapot március 19.-én. Ezen a napon több mint egy millió nő és férfi gyűlt össze. A szavazati és a köztisztviselői jogok mellett kiálltak a nők munkavállalási és szakképzési joga mellett, valamint követelték a nők munkahelyi hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését is.

1913-14: A Nemzetközi Nőnap az első világháború elleni tiltakozás színtere lett. A békemozgalom részeként az orosz nők megtartották az első Nemzetközi Nőnapot február utolsó vasárnapján. Európa többi részén március 8.-án vagy ahhoz közeli időpontban a nők gyűléseket szerveztek, hogy tiltakozzanak a háború ellen és szolidaritásukat fejezzék ki a többi aktivistával.

1917: A háborúval a háttérben az orosz nők ’Kenyér és Béke’ címszóval újra tüntettek és sztrájkoltak február utolsó vasárnapján, ami a gregorián naptár szerint március 8.-ra esett. Négy nappal később lemondott a cár, és az ideiglenes kormány szavazati jogot adott a nőknek.

1975: A ’75-ös Nők Éve során az ENSZ március 8.-át jelölte ki a Nemzetközi Nőnap napjává.

1995: A világ 189 országa írta alá a Pekingi Egyezményt. A Pekingi Egyezmény szerint a világon minden nőnek és lánynak joga van az oktatáshoz, a munkavállaláshoz, a politikai részvételhez és ahhoz, hogy olyan társadalomban éljen, amelyik mentes az erőszaktól és a diszkriminációtól.

2014: Az ENSZ nők helyzetéről szóló 58. bizottsági ülésszakon a nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival kapcsolatos kritikus kérdések kezelésével foglalkozott. Az ENSZ szervezetei és az akkreditált NGO-k (civil szervezetek) a világ minden tájáról beszámoltak a Millenniumi Fejlesztési Tervek (Millennium Development Goals – MDG) megvalósításának alakulásáról és a fennálló kihívásokról. Az MDG-ben fontos szerepet kapott a nemek egyenlősége és a nők szerepének megerősítése.

A nők társadalmi helyzetének javításáért és a munkájuk megbecsüléséért még mindig sok a tennivaló világszerte. A női jogvédő és jótékonysági szervezetek, vállalkozások, aktivisták, civilek a Nőnap jegyében évről évre felvonulásokat, találkozókat, megbeszéléseket szerveznek. Így van ez az idén is, az Egyesült Államok és Európa számos nagyvárosában vonulnak utcára vagy találkoznak a nők, hogy szót emeljenek a jogaikért, kifejezésre juttassák, ők milyen világban szeretnének élni és hogy támogatást nyújtsanak egymásnak.

Továbbra is azon dolgoznak, hogy eltűnjenek a fizetési egyenlőtlenségek és véget érjenek a szexuális bántalmazások és megkülönböztetések.
Egy biztos, nem kell ahhoz aktivistának lenni, hogy ezen a napon értékeljük mindazt, amivel a nők szebbé, élhetőbbé, emberibbé teszik a világot maguk körül.

Boldog Nőnapot Kívánunk!