A klímaváltozást kutatók szerint erre az utolsó Skócai gleccserek a bizonyítékok.

A NUI Galway és az Univerity of Maine tudósai szerint a globális felmelegedés következtében Írországban és Nagy Britanniában sokkal hidegebb telekre és jóval melegebb nyarakra lehet számítani. Ezt a jelenséget szélsőséges szezonalitásnak hívják. Ilyen időjárásváltozások következtek be az Észak-Atlanti területeken a korábbi jégkorszakok végén, ami azt is bizonyítja, hogy a Föld képes az ilyen nagy mértékűhőmérséklet- és csapadékváltozásra akár egy emberöltő alatt is. Erre a következtetésre azután jutottak a kutatók, hogy kiértékelték, mi történt Skóciában, amikor a térséget utoljára jégtakaró borította. A kapott eredmények megkérdőjelezik a téma eddigi megközelítését.

A kutatók az utolsó váratlanul bekövetkezett klímaeseményt, a Fiatalabb Dryas Szakaszt vizsgálták, amely 12900-11600-ig tartott, nem sokkal a 11000 évvel ezelőtt kezdődött Holocén időszak előtt. Ezek a szakaszok (stadials) olyan időszakok, amikor az éghajlat hidegebb a normálisnál, és a Fiatalabb Dryas Szakaszt rendszeresen példaként hozzák fel arra vonatkozóan, milyen következményei lehetnek az emberokozta globális felmelegedésnek. Eddig erre a szakaszra úgy tekintettek, mint egy 1300 évig tartó erős lehűlésre és állandó fagyott talajra az Észak-Atlanti régióban, amit valószínűleg a meleg óceáni áramlatokat hozó Golf-áramlat fokozatos gyengülése okozott.

Új megvilágítás

Dr. Gordon Bromley, a NUIG Földrajzi és Archeológiai tudományokkal foglalkozó intézetében egy olyan kutatást vezetett, amely szerinte új megvilágításba helyezi az Észak-Atlanti területeket érintő földtörténeti szakaszok szárazföldre gyakorolt hatását. A kutatásukban rekonstruálták az utolsó Skóciai gleccserek viselkedését, hogy feltárják a múltban bekövetkezett nyári hőmérsékletváltozásokat. A kutató szerint a legfrissebb eredmények arra engednek következtetni, hogy az Észak-Atlanti meleg óceáni áramlatok gyengülése – amelyet feltehetően a globális felmelegedés okoz – valamint a Grönlandi jégtakaró olvadása következtében a szélsőségesen szezonális éghajlat visszatér Írországba és Nagy-Britanniába valamint Európa tengereire és tengerpartjaira.

Dr. Bromley elismeri, hogy a Paleoceanography and Paleoclimatology nevű tudományos folyóiratban publikált kutatásuk vitákra ad okot. Szerinte ha helytállónak bizonyulnak az elképzeléseik, az segíthet újraértelmezni, milyen hatással vannak a hirtelen éghajlatváltozások a tengeri területekre, nem csak a múltra, de a jövőre vonatkozóan is. A Maine-i Egyetem professzorával, Harold Borns-salegyüttműködve a tengeri üledékmaradványokhoz szénizotópos kormeghatározást használtak, hogy megállapítsák az utolsó Skóciai gleccserek korát. Bár a vizsgálatokat követően találtak a hőmérsékletváltozásra utaló bizonyítékokat, Dr. Bromleyszerint sajnos még mindig nem tudják pontosan, hogy mi okozza ezeket a potenciálisan katasztrofális éghajlatváltozási eseményeket és ezek mekkora eséllyel következhetnek be a közeljövőben. Ez annak tudható be, hogy nem tudják pontosan, ezek az események milyen formában nyilvánulnak meg a szárazföldön és az óceánokban. Kulcsfontosságúnak tartja a múltban bekövetkezett hirtelen éghajlatváltozásokpontos ismeretét, hogy fel lehessen mérni, mi várható a jövőben. Ezek a kutatási eredmények átalakítják az eddigi tudományos ismereteinket arról, hogy az Észak-Atlanti meleg áramlatok gyengülése milyen hatással lehet Írország éghajlatára.

Meleg áramlatok

A témában ebben a hónapban két másik kutatás is megjelent a Nature tudományos magazinban, azokban az atlanti áramlási rendszert (AMOC) vizsgálták. Ennek a rendszernek a része a Golf-áramlat is. A kutatások kimutatták, hogy az áramlat legalább 1600 éve nem volt ilyen lassú. Ez a változás kapcsolatba hozható a hirtelen bekövetkezett éghajlatváltozásokkal. A két kutatásról mi is beszámoltunk.

Eddig úgy vélték, a Golf-áramlat lelassulása és megszűnése évszázadokig is eltarthat, de az új kutatások megkérdőjelezik ezt a feltételezést. A tanulmány szerzői azt sugallják, hogy az áramlat összeomlása miatt Európában extrém hideg telek lennének, az USA keleti partjainál gyors ütemben emelkedne a tengerszint és megváltozna az alapvető trópusi esőzések szerkezete is.

A kutatások szerint a Golf-áramlat 15 százalékot gyengült i.sz.400 óta, ami ebben a viszonylatban egy relatíve rövid periódus. Az egyik kutatás szerint a gyors változásért a globális felmelegedés a felelős.

Az AMOC meleg vizet szállít északra, ahol lehűl, sűrűbbé válik és lesüllyed, majd visszafolyik dél felé. Ha az AMOC ebben az évszázadban összeomlana, egyebek között jelentősen megemelkedne a tengerszint és változás állna be a hurrikánok aktivitásában is. De a Nature magazinban megjelent kutatások szerint ez azért még nem áll küszöbön.

Via Irishtimes

Ha pedig egy jó csapat tagja szeretne lenni …