Egy szobába kényszerült egy három tagú család, miután a főbérlő 500 euróval akarta megemelni a bérleti díjat.
A lakhatással foglalkozó szervezet, a Threshold csak az elmúlt időszakban öt olyan üggyel foglalkozott, amelyben családokat fenyeget a kilakoltatás veszélye.

Az egyik esetben a főbérlő azt akarta, hogy cseréljenek lakást egy másik bérlővel, magasabb díj ellenében, egy másik esetben egy szülési szabadságon levő anyának nem fogadta el a főbérlő a bérleti díj támogatást, egy két gyermekes anya pedig utcára kerülhet a gyermekeivel, mert a főbérlő eladja a házat.

A bérlők érdekeit képviselő Threshold szerint Írországban hajléktalansági válság van, közel 10 ezer ember él otthon nélkül, a bérleti díjak pedig országszerte átlagosan 1261 euróba kerülnek havonta. Ez az összeg Dublinban még magasabb, 1875 euró.
A probléma a hónap elején újra fókuszba került, miután a lakóingatlanokkal foglalkozó bizottság (Residential Tenancies Board, röveiden RTB) közzétette éves jelentését, miszerint csak a múlt évben 170 000 hívás érkezett be hozzájuk. Miközben a bizottság vitás ügyekben 1.6 millió eurót utalt a főbérlőknek, a bérleti szerződések felmondásának módja 41 százalékban bizonyult érvénytelennek.
A Threshold vezetője, John Mark McCafferty szerint a bérlők gyakran félnek attól, hogy bármilyen vitába keveredjenek a főbérlővel. Bár sok bérlő tisztában van a jogaival, azok gyakorlása egyáltalán nem egyszerű.

Otthon csere
Az egyik ügy szereplője egy olyan két gyermekes család, akik 2011 szeptembere óta béreltek egy ingatlant a Fingal County Council területén 1000 euróért. 2017 januárjában új főbérlő érkezett, aki egy új szerződést hozott, amely szerint a bérleti díj 1250 euróra emelkedett. Ez jóval több, mint a Dublinban megengedett 4 százalékos emelkedés. A főbérlő azt mondta, hogy amennyiben nem értenek egyet az emeléssel, ő maga fog az ingatlanba költözni. A család, attól való félelmében, hogy utcára kerülhetnek, aláírta az új szerződést, abban reménykedve, hogy ezzel hosszú távon biztosítani tudják a lakhatásukat.
McCafferty szerint ez iskolapéldája annak, hogy a fenyegetettség érzése elég ahhoz, hogy a bérlők aláírják az új szerződést, annak ellenére, hogy az jóval magasabb arányban emelkedett, mint a törvényben foglalt 4 százalék. Az emberek érthető módon szeretnék megtartani az otthonukat. Emiatt aztán a főbérlők úgy gondolják, megúszhatják, ha nagyobbat emelnek a megengedettnél.

A történetnek itt nem lett vége. Március 31.-én lejárt a szerződés, ekkor a főbérlő bejelentette, hogy ő akar az ingatlanba költözni. Felajánlotta, hogy cseréljenek lakást, a bérlők költözzenek be abba a lakásba, ahol eddig ő lakott. Igen ám, de annak a bérleti díja 1900 euró volt. A főbérlő hozzátette, hogy ha ez nekik túl sok, akkor bérelhetnek benne szobát. Felajánlotta, hogy találkozzanak és beszéljék meg az otthoncsere részleteit. Ezen a találkozón derült ki aztán, hogy a csere nem fog létrejönni. A főbérlő azt akarta, hogy hagyják el az ingatlant, mert ő azt a beköltözése előtt fel akarta azt újítani.
Ekkor kapták meg a bérlők a szerződés felmondásáról szóló értesítést a főbérlőtől, amit még két másik követett. Mindhárom értesítés jogilag érvénytelen volt, ezért a bérlők a RTB-hez fordultak segítségért. A bizottság a javukra ítélt, a főbérlő fellebbezését elutasították, és arra ítélték, hogy 3500 eurót fizessen a bérlőknek, akik azóta már találtak egy másik ingatlant és elköltöztek.

Nincs választás
Egy pár egy gyermekükkel Galway-ben éltek, 775 euró bérleti díjat fizettek havonta. A főbérlő 500 euróval akarta emelni a bérleti díjat, ami így már 1275 euró lett volna. Galway-ben is a 4 százalékos emelési törvény érvényes, ehhez képest a főbérlő több mint 60 százalékkal akart emelni. A Threshold segítségével sikerült elkerülniük az emelést, de aztán megkapták a már érvényes értesítést a szerződés felbontásáról. A család jelenleg egy szobában lakik egy többek által bérelt házban, mivel azóta még nem sikerült megfizethető albérletet találniuk.

Egy másik esetben egy család Dublin északi körzetében bérelt egy ingatlant már nyolc éve. A bérleti díj alacsony volt, a főbérlő pedig azt mondta, hogy a jövőben nem éri meg neki ennyi pénzért a bérbeadás. A 4 százalékos emelés sem lett volna elég arra, hogy a környékbeli bérleti díjak színvonalát elérje. Ezért a család kapott egy – szintén érvénytelen – értesítést a szerződés felbontásáról, a főbérlő pedig azt is hozzátette, hogy miután felújította az ingatlant, a fia fog ott lakni. A család szintén a RTB-hez fordult, akik elutasították a főbérlő szerződés felbontását, a lakók pedig az ingatlanban maradhattak. A főbérlőnek, amennyiben még mindig szerződést akar bontani, a törvény értelmében új értesítést kell küldenie, amely 224 napot ad a családnak arra, hogy elköltözzön.

Az egyedülálló szülőket fokozottan fenyegeti a hajléktalanság veszélye

Szintén a Threshold foglalkozott annak a két gyermekes egyedülálló szülőnek az ügyével Cork-ban, akinek a főbérlője el akarta adni az ingatlant, amelyben laktak. Ők képviselték az ügyet a RTB előtt, amelyet meg is nyertek, mivel a főbérlő által küldött értesítés a szerződés felbontásáról érvénytelennek bizonyult. Azóta azonban a szülő megkapta az érvényes értesítést, ennek értelmében el kell költöznie, mivel a főbérlő eladja az ingatlant. A szülő felkerült a szociális bérlakásra várók listájára, de mivel egyelőre nincs számukra ingatlan, fennáll a veszélye annak, hogy az utcára kerülnek.
McCafferty szerint a most előállt helyzet sajnálatos módon nem egyedülálló, hanem nagyon is gyakori, mondhatni klasszikus.

Szerinte évekbe telik, mire a szociális bérlakás hálózat olyan szintre jut, hogy az ilyen helyzetekben hathatós segítséget tudjon nyújtani.
Addig viszont a bérlők kénytelenek a magán bérleti szektorhoz fordulni, ahol viszont alacsony jövedelemmel városi térségben nagyon nehéz megfelelő albérletet találni, hiszen a kereslet és az árak is nagyon magasak.

Lakhatási támogatás (HAP- Housing Assistance Payment)

Ebben a történetben egy dublini hölgy szerepel, akinek volt állása és mindig időben fizette a bérleti díjat. A gyermeke születése után szülési szabadságra ment, ekkor kérte meg a főbérlőjét, hogy fogadjon el lakhatási támogatást.  
Ezt a főbérlő elutasította, ezért a hölgy kénytelen volt a saját pénzét és megtakarítását felhasználni, hogy tudja fizetni az albérletet. Amikor aztán mégsem tudott visszatérni a munkahelyére, beadta a lakhatási támogatási kérelmet, amit el is fogadtak, ekkor kérte a főbérlőt, hogy fogadja el a lakhatási támogatást. (HAP) A főbérlő nem utasította el a kérést, de nem is küldte vissza a szükséges nyomtatványokat és dokumentumokat, majd megszakította a kommunikációt a bérlővel.
A Threshold segítségével a munkaügyi bizottság elé került az ügy, a főbérlő csak ezek után volt hajlandó együttműködni a bérlővel. Az első HAP támogatást a következő hónapban utalják, így a hölgy végül az ingatlanban maradhatott.

Felmondási értesítés

McCaffrey szerint mindegy ügy egyedi, de ami mindegyikben közös, az a bérlő felé kézbesített felmondási értesítés. Ez lehet érvényes vagy érvénytelen, de ez utóbbival nem mindenki van tisztában. Ahhoz, hogy tudjuk, mikor érvénytelen egy ilyen értesítés, elég jól kell ismerni a magánbérlői szektor jogszabályait, de egy ilyen értesítés mindenképpen sokkolóan hat.
Miközben a lakhatás – mind a szociális, mint a magánszektorban – egy folyamatos probléma, ami nagyon sok ember életét érinti, McCaffrey szerint a rövid távú megoldások érdekében erősebb szabályozásra lenne szükség. Sokkal komolyabban be kellene tartatni a 4 százalékos emelésre vonatkozó jogszabályt. Annál is inkább, mert sok esetben az derült ki, hogy miután a főbérlő felmondta a bérleti szerződést, újra piacra dobta az ingatlant magasabb áron. Szerinte az ilyen típusú visszaélésekkel sürgősen foglalkozni kell.

A lakhatással foglalkozó minisztérium közleményben reagált, mely szerint áprilisban a kormány jóváhagyta a törvénymódosítások kidolgozását, különös tekintettel a bérleti díjak emelésével kapcsolatos korlátokra és a jogszabályok szigorúbb betartására vonatkozóan.
Az új jogszabály célja, hogy nagyobb hatáskörrel ruházza fel a RTB-t, hogy kivizsgálhassa a bérleti díjak emelésével kapcsolatos törvénysértéseket és könnyebben tudjon vizsgálatokat indítani a vitás ügyekben. Az új jogszabály azt is lehetővé tenné, hogy a jogsértő bérletidíj emelések bűncselekménynek minősüljenek.
A minisztérium szóvivője szerint az új törvény várhatóan 2018 végén lép érvénybe.
via thejournal.ie